Bar�t vagy ellens�g?

Egyesek tisztelik, m�sok ki nem �llhatj�k, k�gy�t-b�k�t ki�ltanak r�. Egyfel�l negat�v meseh�s �s emberev�nek v�lt sz�rnyeteg, m�sfel�l csak a fennmarad�sa �rdek�ben zs�km�nyol� cs�csragadoz�. Nem neh�z kital�lni: a farkasr�l, kuty�ink felt�telezett �s�r�l van sz�!

Hol �s mikor lett a farkasb�l kutya? Nem k�nnyû a k�rd�sre v�laszolni. Vannak elm�letek, felt�telez�sek, �m megc�folhatatlan adatokkal �s t�nyekkel senki sem szolg�lhat. Nem elk�pzelhetetlen, hogy hatalmas elterjed�si ter�let�n k�l�nb�z� id�pontokban indult meg a farkas (Canis lupus) domesztik�ci�ja. Az els� kuty�k kialakul�sa mintegy l2000–l5000 esztend�re tehet�, �m �ppen mostan�ban ker�ltek el� igencsak elgondolkodtat�, enn�l j�val r�gebbi kutyamaradv�nyok. Annyi azonban biztosnak tûnik, hogy megel�zve a juhot �s a kecsk�t, a kutya a legr�gebben v�lt h�zi�llatt�. �si t�rsunk felt�telezett h�zias�t�s�r�l oldalakat, s�t mi t�bb, k�nyveket lehetne �rni, �m mi most kanyarodjunk vissza az �sh�z: a farkashoz!

Farkas feket�ben

A farkas Eur�zsia nagy r�sz�n, valamint �szak-Amerik�ban honos. Legink�bb a h�bor�tatlan ter�leteket kedveli: a z�rt erd�kben, ligetes-erd�s sztyepp�ken �s pr�riken, olykor f�lsivatagokban �rzi otthon mag�t. �l�helyein term�szetesen sz�mos, k�l�nb�z� sz�nû �s m�retû alfaja alakult ki (a mes�kben oly sokat emlegetett fekete farkas val�j�ban nem t�l gyakori). E v�ltozatos fizimisk�j� fajjal m�g a rendszertanosok sem tudnak igaz�n mit kezdeni: egyesek �gy v�lik, t�bb tucat, m�g m�sok szerint „mind�ssze” 16 alfaja �l F�ld�nk�n. (�rdemes megeml�teni, hogy csak �szak-Amerik�ban l961-ben m�g 24 alfaj�t tartott�k nyilv�n!) Sajnos az elm�lt sz�z �vben t�bb, f�leg amerikai alfaj�t kiirtott�k.

Ma a legnagyobb testû farkasok az �szaki feh�r farkasok, melyek Amerika �s �zsia �szaki r�gi�iban, illetve n�h�ny szigeten, k�z�tt�k Gr�nlandon fordulnak el�. S�lyuk nagy ritk�n a hetven kilogrammot is meghaladja! A legkisebb farkas ugyanakkor a sak�ln�l alig nagyobb arab farkas, amely mintegy h�sz kilogrammos s�lyt �r el, s sz�ne k�rnyezet�nek megfelel�en homokv�r�s. Szint�n kis testû az indiai farkas, amely n�h�ny �llatkertben is l�that�. A haz�nkban is el�fordul�, jellegzetesen ordas sz�nû eur�pai farkas tests�lya valahol a kett� k�z�tt van. Alfaj�n bel�l is igen v�ltozatos k�llemû a timberfarkas: ak�r egy falk�n bel�l is el�fordulnak k�l�nb�z� sz�nû – koromfekete, sz�rke �s kr�msz�nû – egyedek.

Cs�cs egy ragadoz�!

A farkas v�rbeli ragadoz�. Szinte mindent legyûr: megeszi a b�l�nyt, j�vorszarvast, vapitit, g�met, �zet, muflont – egysz�val b�rmit, amit el tud ejteni. Ha a k�nyszer r�viszi, j� �tv�ggyal bekebelez kisebb r�gcs�l�kat, madarakat is. S�t, olykor m�g n�v�nyeket is fogyaszt, k�l�n�sen kedveli p�ld�ul a fekete �fony�t. Vad�szati m�dszere igencsak sokf�le. A r�gcs�l�kat egyszerûen �sszeroppantja, a kisebb cs�lk�svadnak �tharapja a tork�t, a nagyobb �llatot pedig – olykor v�ltott falkat�rsakkal – addig ûzi, am�g az „v�gkimer�lve” meg nem �ll; ekkor a falka r�ront �s leteperi.

Ordasunk m�g ezeken k�v�l is sz�mos vad�szati m�dszert ismer. Az�rt kellett �gy „megokosodnia” �kelm�nek, mert �l�hely�n sokkal kisebb a vadb�s�g, mint p�ld�ul Afrik�ban, ahol a hi�nakuty�k falk�ja kedv�re v�logathat a pat�sok hatalmas csord�ib�l. Persze a farkasok sem szeretnek f�l�slegesen futkosni, ez�rt ha tehetik, a k�nnyen utol�rhet�, jobb�ra beteg, s�r�lt, legyeng�lt pr�da ut�n erednek. Szelekt�l� szerep�k m�r csak ez�rt is vitathatatlan.

Eur�p�ban m�gsem minden�tt �r�lnek a farkasok jelenl�t�nek, f�ltik t�l�k a vad�llom�nyt. Az ugyan k�ts�gk�v�l igaz, hogy nem t�rnek �t a veget�ri�nus kosztra, s az is tagadhatatlan, hogy a t�lszaporodott cs�lk�svadnak �pp�gy nem tudnak ellen�llni, mint ahogyan a legel�re kicsapott h�zi�llatoknak sem. �m a farkas sokkal k�l�nb, mint a h�re: komoly vesz�lyt legfeljebb a t�jidegen �s az �shonos n�v�nyzetet k�ros�t� muflonra n�zve jelent. Ami pedig a birkany�jat illeti, annak v�delm�re m�r sok sz�z �vvel ezel�tt feltal�lt�k a komondort!

Felfalka

A farkasfalka alapja a csal�di k�z�ss�g, ahol a vez�rp�r mellett (�k szaporodnak) id�sebb testv�rek, s�t, nagyb�csik �s nagyn�nik is foglalatoskodnak. A viszonylag kev�s egyedb�l �ll� „csal�di v�llalkoz�sok” kem�nyebb teleken, vagy ha �l�hely�k�n sok nagy testû, nehezen legyûrhet� �llat �l, �ssze is fognak. Ha j�vorszarvas- vagy b�l�nyvacsor�t n�znek ki, akkor a falka m�rete meghaladhatja a h�sz f�t is. Ugyanakkor nem csak falk�ban vad�sznak: megesik, hogy a farkas mag�nyosan eger�szik.

A k�lyk�k olykor m�r t�z h�naposan is kiv�lnak a falk�b�l, �m t�bbnyire csak k�t�vesen teszik meg ezt. El�bb sz�leik ter�let�n vad�szgatnak, majd mind t�volabbi ter�leteket j�rnak be. E t�voll�t ut�n, imm�ron megedz�dve, �n�ll�sodva ism�t visszat�rnek az eredeti falk�hoz, hogy kisebb testv�reiket seg�tsenek felnevelni. K�s�bb persze �k is szeretn�nek csal�dot alap�tani, ez�rt b�cs�t mondanak sz�l�falk�juknak, �s hossz� v�ndor�tra kelnek. Olykor t�bb ezer kilom�tert is megtesznek, �rkon-bokron, hegyeken �s aszfaltutakon �t. Ha szerencs�j�k van, �s nem �ll�totta meg �ket egy aut�, puskagoly� vagy idegen falkatagok �llkapcsa, akkor egy alkalmasnak �t�lt ter�leten p�rt keresnek maguknak, �s csal�di falk�t alap�tanak.

A farkasok p�rosod�si id�szaka a t�lv�gi h�napokra esik, �gy az alig t�bb, mint k�t h�napig tart� vemhess�gi id� ut�n kora tavasszal l�tnak napvil�got a cs�pps�gek, jobb�ra 5–6 apr�s�g. Ett�l kezdve a szuka csak a gyermekeinek �l. A kan �s az id�sebb falkatagok vad�sznak, �k l�tj�k el t�pl�l�kkal a szuk�t �s a gyorsan n�v� k�lyk�ket.

Piroska, az �rt� szellem

A r�gm�lt id�kben a farkast nem tartott�k ellens�gnek. Nem hordtak �ssze r�la t�csk�t-bogarat, nem pr�b�lt�k �zsi�j�t porig rombolni. Olykor m�g istenk�nt, szentk�nt is tisztelt�k. A legenda szerint Dzsingisz k�n, a nagy mongol h�d�t� egy farkast�l sz�rmazik, s egyes �szak-amerikai indi�n t�rzsek is az ordast�l sz�rmaztatj�k magukat. Romulust �s Remust, R�ma alap�t�it a legenda szerint farkas nevelte fel, G�r�gorsz�gban pedig a f�rfiass�g szimb�lumak�nt emlegett�k: Aphrodit�t, a sz�ps�g �s a szerelem istenn�j�t sokszor egy nagy farkas t�rsas�g�ban �br�zolt�k.

A s�t�t k�z�pkorban azt�n megv�ltozott a k�p. A farkas szinte jelk�pp� v�lt, de nem pozit�v jelk�pp�: a gonoszs�g, f�lelmetess�g, kegyetlens�g szimb�lum�v�. Megjelent a farkass� v�ltoz� ember („Farkasember”) az�ta is ismert figur�ja, s a r�mt�rt�netek sz�jr�l sz�jra j�rtak. Az ordasok ellen szab�lyos irt�hadj�ratokat rendeztek; Angli�b�l ki is puszt�tott�k az ott �l� alfajt.

A legt�bbet azonban tal�n a gyermekmes�k �rtottak a farkasoknak: szinte valamennyiben �rt�, v�rengz� fenevadk�nt mutatj�k be �ket. A kisgyermekek a legfog�konyabb korukban hallj�k ezeket a t�rt�netek, s az r�gz�l benn�k, hogy a farkas f�lelmetes, irtand� f�reg. Ha k�zvetve is, de a Piroska �s a farkas c�mû klasszikus t�bbet �rtott szeg�ny ordasunknak, mint ezernyi puska.

J�ttek, l�ttak – de nem gy�ztek

N�h�ny esztendeje Gemencen megjelent n�h�ny farkas. Sok �zet kiirtottak, ez�rt a vad�szok kil�v�si enged�ly�rt folyamodtak a term�szetv�delmi hat�s�gokhoz. Nem kapt�k meg. A farkasok m�g gar�zd�lkodtak egy ideig, azt�n egyik napr�l a m�sikra eltûntek...

Ma Magyarorsz�gon nagyon kev�s farkas �l. Igaz�b�l azt sem tudjuk, mennyi. Az �szaki-k�z�phegys�gben tal�n kialakult egy apr�cska szaporod�si k�z�ss�g�k, olykor pedig v�lt�vadk�nt ker�l �t hozz�nk n�h�ny egyed, f�leg Rom�ni�ban �s Szlov�ki�b�l. A vad�szok f�lnek a farkasok visszat�r�s�t�l, teljesen �rthet�en f�ltik t�l�k a vad�llom�nyt. �m a k�rnyez� orsz�gokban is j�l megf�r egym�ssal a farkas �s a vad. Magyarorsz�gon �vente m�g mindig hatvanezer(!) szerencs�tlen k�bor kuty�t l�nek le vad�szaink. Sajnos, ha nem is �nsz�ntukb�l, de �k is az erd�kben vad�sznak.

Mivel a farkas nem tûri meg ter�let�n „elkorcsosult lesz�rmazottait”, egy kisebb falka sok-sok elvadult k�bor kutya ter�let�t veszi �t. Teh�t a vad�llom�ny minden bizonnyal nem cs�kken a farkas jelenl�t�vel, csak �ppen a kutya helyett a farkas zs�km�nyol. �rdemes a farkast b�k�n hagyni, s nem csak az�rt, mert term�szetv�delem alatt �ll. Aki m�r hallott �jszakai farkas�v�lt�st, aki m�r n�zett a farkas szem�be, figyelte – ak�r csak �llatkertben is – a falka viselked�s�t, az egyet�rt velem…

Kov�cs Zsolt
A szerz� felv�telei

„Farkask�nyvek” a fa al� A farkast minden vad�sznak �s term�szetv�d�nek, s�t minden kutyabar�tnak ismernie kellene. A kutya sz�mos viselked�sform�ja csak akkor v�lik �rthet�v�, ha annak �s�r�l is tudunk valamit. Ez�rt azt�n k�l�n �r�m, hogy Kar�csony el�tt k�t farkasokkal foglalkoz� k�nyv is napvil�got l�tott. Az egyik a Sarki farkas – t�z �ven �t a falk�val c�mû k�tet, amely pomp�s fot�kon �s szakszerû le�r�ssal mutatja be egy feh�rfarkas-falka �let�t. (Szerz�je a vil�g egyik legnagyobb farkasszak�rt�je, L. David Mench, kiad�ja pedig az �j Ex Libris.) A m�sik k�tet a Mi Micsoda c�mû, els�sorban az ifj�s�g sz�m�ra �r�dott sorozatban jelent meg. C�me: Farkasok, szerz�je pedig a h�res n�met farkaskutat�, Erik Zimen (Tessloff – Babilon Kiad�). A k�tet sok �rdekess�get elmond ezekr�l a csod�latos �s sokszor f�lreismert kutyaf�l�kr�l.